Részemről annyi ismerettel rendelkezek a képregények kultúrájáról, amennyit a vászonra készült ~2 órás játékidő alatt a rendező megpróbál elmagyarázni. A legkevésbé se nevezném magam képregény szakértőnek, és a rajongást is csak igen kis mértékben űzöm. Fogjuk rövidre: nekem Batman a kedvencem (ez már a Nolan-féle trilógia előtt is így volt, imádtam a Batman - The Animated Series-t).
Ezt azért tartottam fontosnak elmondani, hogy jelezzem: csak is az alapján tudok (és akarok) véleményt formálni a szuperhősökről, amit a moziban látok, és sajnos úgy érzem, hogy a Captain America: Civil War (Amerika Kapitány: Polgárháború) az amúgy egyre bizakodóbb érzéseimet igen csak … lelohasztotta. A lenti írás spoiler mentes (nem derül ki több minden a filmről mint ami a trailerekben már látható volt).
A Marvel-moziuniverzumból egyébként Captain America története tetszik a legjobban; leginkább a második világháborús kontextus miatt, és hogy a szuperhős igazából csak kicsit szuperebb mint egy átlag ember. Nem tudom pontosan hogy milyen érzés kiváltását várják el tőlem a fél- vagy teljesen Isten-szerű hősök képességeinek látványától, mert amit produkálni tudok az csak a közöny. Nem tudok mit tenni, hogy lehetnék képes én, egy egyszerű ember, felfogni olyan problémákat és helyzeteket, amik megoldásához szuperhősökre van szükség?
Na de ennyire ne kombináljuk a dolgokat.
A cselekmény
A The Winter Soldier (A tél katonája) után nagyon kíváncsi voltam hogy mi lesz a jövője Captain America / Steve Rogers (Chris Evans) régi cimborájának, Bucky Barnes / Bucky-nak (Sebastian Stan). A Civil War viszont igazából eléggé alacsony prioritással kezeli ezt a kérdést, és helyette a kezdő in medias res-t követően bedobja azt a tipikus szuperhősös kérdést, hogy mégis meddig tart a hatáskörük?, ki felügyeli őket? illetve hogy mit engedhetnek meg maguknak? És bár a kérdések tök klisék, azért mégis csak ott lebegtek a szemem előtt végig a film során, és azt kell hogy mondjam: szarnak az egészbe.
A dilemma a filmben az, hogy a szuperhősök vagy alárendelik amgukat az ENSZ működésének, vagy nem és börtönbe mennek.
A legnagyobb kamu hülyeség amitől agyvérzést kapok az az amikor egy szuperhőst börtönbe akarnak küldeni. Ez pont akkora faszság mint amikor a transformersek ellen bazmeg kirendelik a nemzeti gárdát. Meg érted, rárakja a bilincset a kibaszott Supermanre. Rárobbantották a teljes bíróságot és még a zselé se rohad le a Clark fejéről, mégis mit gondolnak ezek? Persze-persze a gesztus a lényeg, na de kérlek.
Ez a döntés szakítja ketté a szuperhős társadalmat, és ez az a pont, ahol igen radikális jellemfejlődések szemtanúi lehetünk, mert szerintem kicsit karakteridegen hogy a Vasember / Tony Stark (Robert Downey Jr.) a rend és bürokrácia, míg Amerika Kapitány az önbíráskodás és korlátlan hatalom mellett dönt. Tony fejlődése ebbe az irányba szerintem elvárható volt a korábbi részek tükrében, de Steve indoka, méghozzá hogy nem akar a politikusok játékszere lenni, gyenge érv ebben a játszmában.
Érdekes, azt az opciót, hogy jólvan akkor be lehet fejezni a szuperhősködést senki se dobja be a közösbe.
Attól persze, hogy nincs egyetértés még harag sincs, egészen az egyezmény ünnepélyes aláírásáig, amit egy merénylet meghiúsít (bár ettől még hatályba lép). A merénylettel Bucky-t gyanúsítják, akit Captain America sikeresen felkutat és a védelme alá vesz, ez viszont bűntény innentől, aminek megoldásával az ENSZ által megbízott Szuperhősök Szakszervezete kezel, és meg is érkeztünk a konfliktushoz; így fordítják egymás ellen a szuperhősöket.
A film a fenti, viszonylag komoly(nak szánt) téma után erős fordulatot vesz és elkezd terelgetni a nagy összecsapás felé. Ennek apropóján ráncigálják be az új karaktereket a filmbe, az Ant-Man / Scott Lang (Paul Rudd)-t és a Spidermant / Peter Parker (Tom Holland), illetve eddigre felbukkant Black Panther / T’Challa (Chadwick Boseman) is, aki az ENSZ elleni merénylet következtében személyes bosszúját akarja beteljesíteni.
Több kritikában is olvastam, hogy nem értették a kritikusok, hogy Spiderman miért Iron Man oldalára ált, és Ant-Man miért Captain America-hoz. Szerintem tök egyértelmű a válasz: az egyiket ez a csapat találta meg előbb, a másikat a másik. Minden más találgatás a film scope-ján kívül áll.
Az összecsapásig vezető úton bekapcsolják az eddig takarékon lángoló humor-kazánt, és bejönnek azok a jól ismert blockbusteres humor bombák, a két mondat közé beszőtt vicces, de igazából idétlen gag-ek, méghozzá tömbösítve.
És most álljunk meg, mert a nagy csata volt az a része a filmnek, ami szerintem az emberek véleménye szerint a film legjobb része volt, viszont szerintem a legkínosabb.
Csak hogy teljes legyen a kép-
Iron Man oldalán:
- War Machine / James “Rhodey” Rhodes (Don Cheadle)
- Black Widow / Natasha Romanoff (Scarlett Johansson)
- Black Panther
- Vision
- Spider-ManCaptain America részéről pedig:
- Bucky
- Falcon
- Hawkeye
- Scarlet Witch / Wanda Maximoff (Elizabeth Olsen)
- Ant-Man
Ebben a jelenetben a Kölni reptéren, ott a síkság közepén egymásnak szembe fut a szuperhősök két csapata, mint a Gyűrűk Urában, és dedósokhoz méltóan elkezdik egymást ütni. Nekem itt ledobta az agyam az ékszíjat. Ez volt az a pont ahol végérvényesen elromlott valami. Ez a jelenet annyira primitív és bugyuta volt. Maga a cselekmény is: ha nem engedelmeskedsz akkor szétütöm a pofád bazmeg. Diplomácia? Az ami Horvátországban van?
Ezek az emberek társak, kollégák, barátok és itt ütik egymást mint a hülyék. Egy marék ostoba drukker, nem több. Ugyan annyira értelmetlen volt mint az Avengersben, amikor megjelent egy új szuperhős akkor azt először össze kellett verni, így megy ez. Ez az egész csak farokméregetés, de akkor legalább azzal kardoznák, de nem, szétkúrják az egész környéket, összetörik a repülőket a helyett hogy megbeszélnék. És ismétlem, ezek az emberek barátok.
Azzal ne jöjjön nekem senki, hogy dehát volt a jelenet elején győzködés, vagy egyéb spoileres dolgok. Az nudli lófasz. Ezek az arcok nem látják be a tetteik következményét, se előtte se utána. A lényeg hogy ha hülye a másik akkor ütni kell a patkány fajtáját. Egyetlen film se volt képes túllépni ezen.
Az egész 1/A. vs 1/B. osztály a homokozóban bunyót megfejelték a már említett beszólásokkal, Spiderman szerintem eléggé túl is tolta a szerepét, nem lett szimpatikus. Valahogy aztán mégis csak el tudunk távolodni ettől a béna jelenettől, és megérkezünk a film harmadik részéhez, ahol kifejtik a kötelező csavart, ha nem lett volna nyilvánvaló.
Csavar feloldás 101: a legegyszerűbb csavart arról lehet felismerni, hogy feltűnően sokáig, nagyon fontosnak állítanak be legalább két olyan jelenetet a filmben, amiknek látszólag nincs közük a cselekményhez. Filmtől függ persze, de ha kiemeled a jeleneteket a film folyamából megkapod a csavar megoldását.
A mozi végén a Tony igen csak berág Bucky-ra, és ez a végtelenségig megérthető reakció tőle. De hogy Steve még így is Tony ellen van, és Bucky-val együtt péppé verik az Iron Man képét (ez a trailerben is benne van), az egyszerű garázdaság. Érted bazmeg, Vasember lesz mérges, és még Amerika Kapitánynak áll feljebb és ő hagyja helyben a másikat.
Ilyennek ismertem meg ezt a karaktert? Nem. Mi a fasz történt? ¯\_(ツ)_/¯.
A cselekmény tehát klisés, a konfliktuskezelés dedós, Amerika Kapitány bajtársiassága az ésszerűség határán túl vannak. És akkor még nem beszéltünk a mellékes dolgokról és a vizuálról.
Látvány
Uh-uh, milyen a CGI? Ezt kérdezi ma már mindenki mintha a hulladék Avatar-t kéne nézni. Na meg hogy jó volt-e a 3D. Tudtommal ezeket a filmeket úgy konvertálják (nameg a castban külön kiemelik a 3d conversion studio-t). Kezdjük az egyszerűbbel: a 3D az semmi. Ezt hagyjuk is ennyiben.
A CGI/vizuál ugyan az a szint, amit az Avengers óta hoznak, és ami már akkor műanyag volt. Mert az. Ezek a particle effektek semmit se fejlődtek 4 év alatt: a víz ugyan úgy túlságosan permet-szerű lesz, a design olyan mint anno a S.H.I.E.L.D-nél, pedig az már feloszlott. Nincs ezzel semmi baj egyébként, inkább úgy mondanám, hogy sose volt túl jó.
A harcok viszont jól néznek ki. Nagyon dinamikusak, és a legjobb hogy olyan faszán rángatják a kamerát, biztos nem azért hogy gyorsabbnak tettessék a látottakat.
Kommentárok
Bírtam hogy a cselekmények többsége Európában játszódik. A film gyakran ugrál nagy földrajzi távolságok közt, amit a körözött személyek le se szarnak. Az idővel a film egyáltalán nem foglalkozik: fogalmam sincs hogy hány napot ölel fel a történt, látszólag eljutni az USA-ból Németországba vagy Lagosba semeddig se tart.
A történet szempontjából lényegtelen, de megtudjuk, hogy meghal Amerika Kapitány volt szerelme, a S.H.I.E.L.D-es Peggy Carter (Hayley Atwell). A gyászbeszédet az unokája mondja, Sharon Carter / Agent 13 (Emily VanCamp), tehát ekkor derül ki Captain America számára, hogy az a helyes szőke CIA-s ügynök aki a szomszédja volt a The Winter Soldier-ben a Peggy rokona volt.
Természetesen a nagy csata előtt smárol Sharon és Steve. Közbe mutatja a kamera Bucyk-t és Falcon-t a kocsiban akik vigyorognak, és röhög az egész mozi. De ne menjünk el a ténylek mellett: ha nem sikerült befűzni a nagymamát jó lesz az unokája is.
sum()
Blockbusternek nagy colával és kukoricával tökéletesen megteszi, viszont én nagyon mást vártam, úgyhogy csalódtam.
5/10
